ÁRVALÁNYHAJ

Van egy igazán nőies, csinos külsejű, könnyed és hajlékony növényünk, mely ilyenkor tavasz végén kezdi meg csodálatos és egyedi szépségű pompáját, ez pedig nem más, mint a lágyan ringatózó árvalányhaj.

Az elmúlt napokban több helyen lengedezik a rétek, domboldalak egyik legszebb virága az árvalányhaj. Népi kultúránk régi becses dísze, mára szigorúan védett természeti kincs lett, és nem csak maga a növény, hanem az élőhelye is természetvédelmi oltalom alatt áll. Az árvalányhaj eszmei értéke ötezer forint, nem szabad tehát letépni és bántani!

A falusi nép fontos díszítő eleme volt az árvalányhaj bokréta, amely nem csak a szobáknak, hanem a legények, majd a cserkészek kalapjának is fontos kiegészítőjeként szolgált ünnepei alkalmakkor. Népszerűségét pedig mi sem bizonyítja jobban, hogy költőink és íróink, többek között Petőfi Sándor, Tompa Mihály vagy Jókai Mór is szerzeményeibe foglalta és népszerűsítette eme különleges szépségű növényt. Az árvalányhaj a száraz és meleg éghajlatot kedveli, és igencsak különleges a talajigénye, melynek köszönhetően csak a nitrogénban szegény, meszes, homokos, háborítatlan területeken él meg.

Hazánkban békés otthonra leltek a Kiskunsági Nemzeti Parkban, Észak-Magyarország és a Dunántúl lankás domboldalain - na és persze a Szentendrei-szigeten-, ahol az életfeltételeiknek megfelelő számukra a talaj. A szolid kinézetű, mintegy 20-30 cm magasságú növény, az év nagy részében szinte észrevétlenül éli az életét. Virágzásakor azonban nem tud észrevétlen maradni, hiszen ilyenkor halvány aranysárga tollai beborítják a mezőket, és ahogy a gyengéd szél végigsimítja a domboldalakat könnyed mozgásba kezdenek, és ringatózásuk mindenkit magával ragad, akinek szerencséjük van szemügyre venni őket. Ahol kedvezőek a feltételek számukra ott tömegesen élnek, olykor egész domboldalakat beborítva páratlan szépségükkel. Alkonyati órán, a lenyugvó nap sugaránál gyertek el megnézni ezt a csodát az Árvalányhaj művésztanyára!

Szeretettel várunk benneteket!

Kattints

Árvalányhaj Művésztanya

Tanya

Egy kis történelem

A Szentendrei-szigeten lévő, Pócsmegyer községhez tartozó surányi szőlőhegyen lévő gazdasági majort és pincészetet még a XIX. század közepén építtette Pollack Mihály építész tervei alapján közeli jó barátja, a Nyugat írónemzedékének fiatal tagja, Surányi Miklós gróf. A kiegyezés idején az itteni pincészetből kiváló palackozott vörösborokat szállítottak vitorlás hajókkal a távoli Amerikába. A század végén a Buday család tulajdonába kerül a virágzó földbirtok, akik a ma is látható eklektikus stílusú villaépületet emelték a sziget legnagyobb pincéje fölé. A háborút követő hányattatások és kisajátítások a területet és az épületet sem kímélték. Többszörös tulajdonosváltást követően, 2003 tavaszán Molnár Tamás képzőművész/író - az egykori Inconnu művészcsoport tagja-, és felesége Kárpáti Klára megvásárolja az elhagyatott, romos ingatlant. 2005 telén végleg beköltöznek az árválkodó épületbe, majd évekig tartó megfeszített munkával önerőből felújítják az elhanyagolt ingatlant. Az építészeti átalakításokat és rekonstrukciókat követően, 2007 májusában megnyitják a látogatók előtt a kulturális eseményeknek helyet és teret adó Árvalányhaj művésztanyát. A részben megszépült épületegyüttes a Szentendrei-sziget egyik elterjedt őshonos növényéről, a védett árvalányhajról kapta nevét.

Események

A népművelő, tanító, könyvtáros és képzőművész végzettséggel rendelkező tulajdonosok havi rendszerességgel tartanak közösségépítő kulturális és művészeti eseményeket az eldugott, romantikus birtokon. Néha több mint százan szoronganak a régi, hangulatos tanya gyertyafényes udvarán. A hagyományőrző „Tanya-csárda” mellett a „Pince Galéria” és a „Lovarda Terem” várja a kultúra iránt érdeklődő vendégeket.

Az elmúlt években a két nagyméretű kiállítóhelységben bemutatta műveit többek között Aladics Antal festőművész, Bereznai Péter grafikusművész, Kricsfalussy Valéria és Losonczi Lilla szentendrei festőművészek. Kiállít még Kerékgyártó István erdélyi születésű festőművész, Krisztiáni Sándor szobrászművész, Mohai Péter fotóművész, Nyakas Attila festőművész, Pirók József akvarellista, Pirók Zsuzsanna ólomüveg készítő művész. Bemutatja alkotásait Plósz Béla fotográfus, Smonjala ezoterikus festőművész, Szántó Sándor és Tünde tűzzománc készítő művészek, Szolgai István grafikus, Szigeti Imre budapesti és Tolnay Tibor nagyváradi festőművészek.

Zeneművészek közül többször fellépett és hangversenyt adott Dinnyés József dalmondó, Csepregi Éva énekesnő, Kiss Gy. László tárogatóművész és együttese,Pelva Gábor blues gitáros, a Tűzmadársámándob együttes, Vörösvári Márton és Ibolya hegedű és cselló művészek, valamint Waczlavik László regős és tangóharmonikás.

Irodalmi és közéleti előadók közül itt jár  Bogár László közgazdász, Bucz Hunor, a Térszínház rendezője, Erdei József versmondó, H. Bodó József író és színtársulata, Kiss Dénes költő, dr. Kiszely István antropológus, Koltay Gábor filmrendező, Kubínyi Tamás író-újságíró, Losonczi Miklós  esztéta, Lovas István újságíró, Medvigy Endre irodalomtörténész, Menyhért L. László művészettörténész, Szabó András vers- és prózamondó, Szelényi Károly fotóművész és Woth Imre a Koronaőrség parancsnoka, akik a Szentkorona másolatának kiállítása kapcsán tartottak emlékezetes bemutatót.

Misszió

A művésztanya alapítói által folytatott kulturális misszió során, évről-évre hagyományőrző, ismeretterjesztő és kézműves gyermektáborokat és Kárpát-medencei csoportos kirándulásokat szervezünk. A művésztanya egyre gyarapodó baráti közösségével évek alatt bejártuk Erdély, a Felvidék és Kárpátalja magyarok lakta területeit. Rendszeresen adományokat gyűjtöttünk és vittünk Böjte Csaba dévai szeretetotthonába és Gergely atya (Tiszti) csíksomlyói Árvácskáinak. Kiváló kapcsolatot ápolunk Haas Sándorral, a szentegyházi gyermekkórus vezetőjével és az énekkar tagjaival. Vincze-Kecskés István és Deáki István vendégeiként, rendszeres látogatói vagyunk a kalotaszegi és a gyimesi csángó magyar falvaknak. Évente több kulturális eseményt, tematikus színházi- és bortúrát szervezünk szerte az országban.

Turizmus

Egy eldugott romantikus sziget a Szentendrei-szigeten

Előzetes bejelentkezés alapján, májustól szeptemberig szeretettel várjuk a kedves látogatókat!

Sámánkiállítások

Alkotó és tárlatvezető: - Molnár Tamás képzőművész-író

Erdei Iskolák, gyermek táborok

Programok

Baráti találkozók, osztálytalálkozók, névnapok, születésnapok, dunakanyari és pilisi kirándulások, kulturális események, népzene- és néptáncbemutatók, kerékpáros túrák, lovaglás és lovaskocsizás, kajakozás, hajózás a Dunán, sajt-, bor- és pálinkakóstolások, kemencés ételek.

A közelben termálfürdő, horgász- és fürdőtó.

Látnivalók

Pilisi kirándulások, Szentendrei skanzen, Leányfalusi termálfürdő, Visegrádi fellegvár, Váci barokk főtér, Esztergomi bazilika.

Egyéb lehetőségek a tanyán

Medence, foci- és kézilabdapálya, lengőteke, asztali foci, pingpong, darts, szabadtéri sütés és főzés, biciklikölcsönző, autóparkoló.

Múzeum

Kiállítás

A LOVASNOMÁD – SZKÍTA ŐSHAGYOMÁNY EREDETMÍTOSZA / SÁMÁNRAJZOK

Molnár Tamás kiállítása (Szibériai és sztyeppei kőbálványok, kőrajzok és emlékoszlopok motívumainak felhasználásával)

>

Egy varázslatosan izgalmas időutazásra hívom kiállításom látogatóit. Szibéria történelmének eddigi leggazdagabb leleteit az Altaj-hegység völgyeiben feltárt szkíta kori fejedelmi sírok szolgáltatták. Ezeket a káprázatosan szép aranybevonatú fafaragványokat, drága szőnyegeket, színpompás hímzéseket és kifinomult kővéseteket az örökké fagyott talaj szinte épségben megőrizte számunkra. A kor történelmét alakító, sámánhitű, díszes fegyverzetű, büszke lovas nomádok lakták egykor e zegzugos vidéket. Az ázsiai hunok, a türkök, az avarok, a Kínát meghódító kitajok és dzsürcsik, az Európát is elözönlő mongolok mind Dél-Szibériából, vagy az azzal határos végtelen területekről indultak hódító útjukra.

Ezen a távoli, titokzatos tájon - különösen az Okunyev - kultúra területén, az Ob és a Jenyiszej folyó partjai mentén-, a fagyos tajgából kisarjadó füves legelők jelentős mértékben átnyúltak a szkíták uralta végtelen sztyeppékre. Egykor létezett ezen a területen egy olyan gazdag motívum- és szimbólum-kánon, amit ezeknek az ősi kultúráknak a képviselői alkottak. Ez a kőbe vésett, égbolt felé törő hagyaték szerves része volt kiterjedt szellemi-vallási univerzumuk világának. Az egységes jelképrendszer lázhatóan összeköti az Okunyev - kultúrát a szkíta-szibériai világábrázolással. Ez az eurázsiai őshagyományokra épülő kapcsolat – elvi és művészettörténeti szempontból -, alapvetően közös vonásuk és jellemzőjük az egykor itt élő népeknek. Nem lehet véletlen az sem, hogy ezeket a csodásan megfaragott kő emlékoszlopokat később sokszor beépítették a szkíta-kori kurgánokba (sírdombokba). Tudatosan úgy elrendezve ezeket az ősi véseteket, hogy azok ornamentikája jól látható és olvasható legyen.

Mai önazonosságunk szempontjából sajnálatosan keveset tudunk ezen egykori rokon népekről és saját szerteágazó ősmúltunkról. Sokszor nem látjuk a nyilvánvaló kapcsolatot, pedig mai népművészetünkben mindmáig itt vannak elrejtve ezek a távoli vizuális jelek, jelképek és szakrális üzenetek. A néhány évvel ezelőtti berlini szkíta kiállításon, az időszámításunk előtti III. - II. évezredben készült kőbálványok fantasztikusan részlet-gazdag véseteit és faragásait, mint jellegzetes „elő-szkíta” alkotásokat mutatták be a tárlat rendezői. A szkíta-szibériai ember- és állatábrázolási stílus nyilvánvaló helyi hagyományokat is hordoz és felölel. Mindemellett jellegzetes elemeinek jelentős része a térség bronzkori kultúrájához és művészetéhez kötődik. A különböző lelettársulások és radiokarbonos kormeghatározások nem hagynak kétséget a felől, hogy ezeket a faragott kőtárgyakat és emlékoszlopokat a korai bronzkor kezdetéhez, vagyis a kifutó Kr.e. III. évezred végéhez, és a Kr.e. II. évezred elejéhez kell csatolnunk. A mai ember számára megdöbbentő lehet, hogy ezek a kőbe vésett ősi, ám mégis modernnek ható jelrendszerek és üzenetek legalább 4.500 évesek!

A világfa- és életfa motívumok, az Isten- és állatábrázolások, valamint különösen az olyan tanújelek, mint a kultikus kőbálványok, a „szarvas-kövek”, a madármotívumok, a háromszemű emberek és a korábbi korokból kiásott Okunyev - emlékoszlopok sámánrajzai, mind a mai napig művészettörténeti hidakat alkotnak a távoli misztikus ősmúlt értékei felé. A köveken megjelenő világfák és égboltrendszerek szimbolikus ábrái egy távoli, igen fejlett civilizáció világlátásának döbbenetesen hiteles korrajzai és lenyomatai. Ez a szkíta-szibériai művészet igen gazdagon rétegzett és díszített, olyan fejlett geometriai, matematikai és csillagászati tudást rejt magában, amely mindmáig tudományos megfejtésre vár. Ezek az ősi civilizációs és vizuális üzenetek feltűnő módon elsősorban a szkíta-kori vezető réteg monumentális sírépítményeiben fordulnak elő. Erre az ősi kultúrára épült rá később a hantik (osztjákok), manysik (vogulok), ujgurok, hunok, avarok, magyarok népművészete és vizuális kultúrája.

Ez a szkíta-szibériai művészet szerteágazó, sokirányú és eleven kulturális kapcsolatokat tesz lehetővé számunkra. Ezen eurázsiai (keleti) szellemi hatások és kötések, az értékek sokasága és gazdagsága ma még szinte feltáratlannak és kimeríthetetlennek tűnik. Most elérkezett végre az idő, hogy kiállításunk anyagával belevágjunk e felfedező és múltidéző időutazásunkba! A „keleti nyitás” jegyében keressük meg máig élő néphagyományaink távoli gyöngyszemeit és ősi gyökereit! Induljunk el újra őseink vándorló sztyeppei útján azért, hogy a szakrális és misztikus múlt eme titokzatos és értékes hagyatékából felfakadjon végre a szépségesen gazdag magyar múlt, jelen és eljövendő! Kiállításom létrejötte kapcsán külön köszönet illeti az orosz tudományos élet és a művészettörténészi szakma azon kiváló tudósait, akik az egyetemes emberi kultúrtörténet számára feltárták ezeket a csodálatos ősi kincseket.

Galéria

Álmok

TÁMOGATÁS - Egy álom kezdete

Az Első Magyarországi Őstörténeti Kép- és Látványtár (KURGÁNART) megalakítása, amely Magyarország és a Szentendrei-sziget első szabadon látogatható magánmúzeuma.

Három célkitűzésünk:

1. Az Árvalányhaj művésztanya alapítói létre kívánják hozni Magyarország első őstörténeti vizuális közgyűjteményét, amely tematikusan és ismeretterjesztő szándékkal feltárja, értékeli, rendszerezi, majd újra megalkotja a lovas-nomád, vagyis a szkíta/hun/avar/magyar őshagyomány jelképrendszerének eredetmítoszait. Az ősi jelképrendszerek bemutatása által elősegítik az elveszettnek hitt népi őshagyományok mai megjelenítését és megismerhetőségét. Lehetőségeikhez képest bemutatják a világ egy-gyökerű, ám mégis szerteágazó és többrétegű ősi jel-kép rendszereit (képeit, tárgyait és szobrait), vagyis vállalkoznak arra, hogy a magyar ősiség mellett bemutassák a szibériai (altáji), az afrikai, az ázsiai, az indiai, a latin-amerikai és az óceániai ősi hagyatékok egymásba fonódó vizuális értékeit is.

2. Az Árvalányhaj művésztanya alapítói működtetni kívánják Magyarország első ősművészettel és ősműveltséggel (primitive art, rock art) és tájművészettel (land art) foglalkozó művésztelepét, ahol tematikus kurzusok során a meghívott hazai és nemzetközi vendégművészek bevonásával találkozókat, tanfolyamokat, konferenciákat és kiállításokat rendeznek. A művésztanya kiállítóhelységeiben és szabadtéri területein állandó jelleggel látogatható képtárat és látványos szoborparkot alakítanak ki. A vendégművészek fogadására további kiállító,- alkotó- és szálláshelyeket hoznak létre. Közösen megépítik az ősműveltség és őshagyomány első magyarországi szentélyét, ahol látványos keretek között bemutatják az emberiség népi kultúráinak csodálatosan egymásra utaló kölcsönhatását és közös ősforrását.

3. Az Árvalányhaj művésztanya alapítói vállalják, hogy közös munkásságukkal és a társművészetek bevonásával folyamatosan ápolják és népszerűsítik az emberiség egyetemes ősmúltjának még fellelhető kulturális kincseit. Látványos ismeretterjesztő munkákat készítenek az egyéni és csoportos látogatók számára, különös figyelmet fordítva az iskolai oktatást kiegészítő kulturális tananyagokra. Beszélgetéseket, bemutatókat, szakmai összejöveteleket és kulturális kirándulásokat szerveznek az ősműveltség témaköreiben és helyszíneire. Munkásságukkal folyamatosan feltárják az elfeledett őshagyományt, amely minden későbbi néphagyomány alapja. Legjobb tudásuk szerint fejlesztik és ápolják a nemzetközi kapcsolatokat, elősegítik művek és művészek utaztatását és találkozását. Elősegítik a magyar népi gyökerű ősművészet világméretű bemutatását, a magyar ős – jel – kép – betű - mítosz világának minél szélesebb körben való kiteljesedését és nemzetközi elismertségét.

Az őstörténeti látványtár alapítóinak távlati célja az, hogy munkásságukkal előmozdítsák, eszmeiségében megerősítsék és ezáltal egyetértően támogassák a majdan létrejövendőMagyar Őstörténeti Intézet megalakulását és működését. Hiszünk benne, hogy a magyar őshagyomány fellobbanó lángjánál a haza is fényre derül!

Kérjük támogassa az első magyarországi őstörténeti kép- és látványtár (KURGÁNART) létrehozásást és müködését!

Kapcsolat

Kapcsolat

kép1

Árvalányhaj művésztanya

2017 Pócsmegyer, Labdarózsa u. 4

GPS: 47°41´49.96´´ ; 19°6´38.63´´

+36/26-631-620
+36/70-544-1019

muvesztanya@gmail.com

facebook Molnár Tamás Wikipedia

Kérjük támogassa az első magyarországi őstörténeti kép- és látványtár (KURGÁNART) létrehozásást és müködését!